2012. október 1.

Telkibányai hétvége 1.

Már nyáron megfordult a fejünkben, hogy menjünk, de valamiért elvetettük. Pedig már annyira vágytam oda vissza, arra a területre, ahol a nyarakat töltöttem Mamánál. Aztán Anyáék voltak ott, majd Andris szülei, így jött az ötlet Apósomnak, hogy menjünk oda vissza mindannyian (Lévayak).

Pénteken délelőtt elindultunk (mi öten), Miskolcon megebédeltünk, majd Encset jártuk körbe, kiugrottam egy puszira, megöleltem Manyát (Anya barátnője), olyan jó volt(!!!), és mentünk is tovább, mert a gyerekek tűkön ültek.
Első célunk Boldogkőváralja volt. Kiskoromban emlékszem, ahogy megmásztuk, tobozokat, kavicsokat gyűjtöttünk. Mivel Bendikénél a lovagok, Eminél pedig a királynők és a hercegnők a kedvenc, vétek lett volna kihagyni.


Története:
A rom a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, a község fölött ovális alakú andezittufa hegy tetején áll. Messziről is jól látszik. A boldogkői vár története kicsit bonyolult, annyit biztosan lehet róla tudni, hogy a tatár járás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.
Nevét a néphagyomány szerint egy Bodó nevű  aszalómestertől kapta, akit IV. Béla menekített meg a tatárok elől.
Első okleveles említése 1282-ből egy III. András által kiadott oklevélből való, ahol Castrum Boldua néven szerepel. 
Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy valamelyik családtagja építette a várat IV. Béla engedélyével. IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte őket, és elvette tőlük Boldogkő várát, amelyet az anjou párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. Valószínű a Drugeth család építette meg a felső vár többi részét, az öregtoronyhoz kapcoslódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot.
1388-ban került Czudar Péter tulajdonába Zsigmond király zálogaként, majd Péter halálával utódaira szállt. 1425 és 1453 között Brankovics György szerb despota tulajdonát képezte.
Később Mátyás király újra királyi birtokká tette, 1461-ben tovább adta Parlagi Pálnak és testvérének LÁszlónak. Ezután Kassának zálogosították el, de 1471-ben már ismét királyi birtok volt. Kásőbb a Szapolyai család birtokába került, de Szapolyai János 1526 előtt Tomori István fiának, Györgynek adományozta keresztelői ajándékként. A XV. század során nagy bővítéseket hajtottak végre a váron. A déli oldalon, szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott, valamint megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, és a keleti oldalról a palotát övező külső fal. A mohácsi vész után cserélt gazdát FErdinánd király és Szapolyai János között. 1527-ben BEthlen István szerezte meg, de már 1528-ban visszaszerezte Szapolyai Regéc várával együtt. Ferdinánd még eben az évben visszavette, de 1530-ban már ismét János királyé lett. Ez év augusztusában Serédi GÁspár csapatai egyesülve Bebek Ferenc seregével, Szapolyai hadait megverve Boldogkő várát is ostromolta, de hat hét után kénytelenek voltak eredménytelenül elvonulni. 1530-ban Tomori Egyed birtokában volt, akitől ebben az évben vásárolta meg Martinuzzi Fráter György bíboros. Nem sokáig volt azonban a tulajdonában, mert 1537-ben ismét Ferdinánd seregei foglalták el. 1542-ben Ferdinánd elcserélte Gyula váráért Patóchy Ferenccel, akinek lánya, Zsófia Bebek Ferenchez ment feleségül. Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamispénzverő műhelyt is berendezett falai között, melynek egykori olvasztókemencéjét is feltárták. Ez jelenti a magyar bronzgyártás hiteles -ásatással feltárt- legkorábbi emlékét. Bebek 1560-ban Sárközy Mihállyal cserélte el a várat az elfogott török vezérért, Amhet pasáért. (forrás)


Alaprajza


Jegyárak:
Felnőtt: 650 Ft
Ifjúsági (6-18 éves korig): 350 Ft
Nyugdíjas: 350 Ft

Mi először körbementünk kívül, csak utána mentünk be. Természetesen már kint mondták a gyerekek, hogy ide sokszor jöjjünk el, mert annyira jó. :)









Bent voltak igazi lovagok, fegyverek, ólomkatona kiállítás, azt hiszem, nem kell mondanom, Bendike mennyire örült mindennek, alig lehetett kicsalogatni a terepasztaltól. :)




Aki arra jár, mindenképp menjen el, gyönyörű a kilátás, a levegő, mi jövőre biztos, hogy megint megnézzük.
Boldogkőváralja után Göncruszkán nosztalgiáztam, Mama házánál, Dédinél, jajj, de jó volt! Olyan régen voltam ott, az illat, a házak, az utcák, ahol bicikliztem...

 Mama háza - régen fehér volt, fehér ablakokkal, és ez a tuja sem ekkora volt :)
 A templom körül bicikliztünk mindig, vagy át Dédihez
 Dédi háza - ez most Mama húgáéké
Az egykori Kornis-Kazinczy kúria, itt élt Kazinczy Ferenc egyik testvére, Kazinczy Klára Krajnyik József kassai táblabíróval. Kazinczy is sokszor megfordulta a házban, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a nagymamám is lakott itt. :)


A nosztalgia folytatódott Göncön, majd Telkibányán fejeződött be, amikor megérkeztünk a szállásunkra. Már mindenki ott volt, gyerekek gyorsan felfedezték a terepet, mi meg kipakoltunk. Apaka megsütötte a rántott husikat, és megvacsiztunk együtt. Vacsi után fektetés, mi meg sétáltunk egyet a hatalmas telken, és figyeltük a vadakat.