2010. február 25.

Végre!

Tegnap csak a régi szerkesztőbe engedett írni, így nem bírtam normálisan írni! (tudtam volna, csak az olyan gagyi)
De most bepótolom! :)

Fodrász

Ma hivatalosak voltunk Renihez. Hétfő óta mondtuk Bendikének, hogy mi fog ott történni, de valahogy mára elfelejtette, inkább játszott! :( Úgyhogy az első hajvágása elmaradt! Legközelebb Apa próbálkozik kicsit rendezettebb hajat varázsolni Neki! :) Nekem azért sikerült újra emberibb külsőt öltenem! :D Már csak egy szemöldökszedés, és ember leszek!
Emmuci megint példásan viselkedett! Mikor nem? Tényleg mindenkinek ilyen gyereket kívánok!!! Az elején elnézelődött, majd evett, nézelődött, a végén meg játszott egy puffasztott rizs csomagolásával, ami közben elaludt! :) Végigaludta a vásárlást is, csak itthon szólalt meg, miután megebédeltünk! <3




2010. február 24.

Emma 4 hónapos

Súly: 6430 gramm
Méret: 65 centi körül
Maciban fürdött a nagyobb kiskádban, és ma már megdörzsölte a szemeit, amikor álmos volt! :)


A baba már háton fekve is középen tartja a fejét, egyenesen néz, hosszasan fixálja tekintetét egy-egy tárgyon, illetve követi a mozgó tárgyak útját. Pipa
Hasról esetleg már oldalra vagy a hátára fordul, és a könyökére támaszkodva emeli a fejét és a felsőtestét. Pipa
Segítséggel akár ülni is tud. Nem ültetem, de akar!
Tárgyakért nyúl (pl. csörgő), a kisebbeket tapogatja, kezébe veszi, majd szájához viszi. Igen! Apája szerint sokkal hamarabb csinálja a dolgokat, szerintem most repül az idő, Bendikével meg minden új volt! :)
Felfedezi a saját hangját, és ezzel kezdetét veszi a gagyogás: "böööj", "baa", "daa". 2 hete nagyon nekikezdett a karattyolásnak, és a kiabálás is nagyon megy Neki! :)
Határozottan visszamosolyog, hangosan nevethet. Még mindig Bendusra szeret kacagni! :) Mosolyogni viszont bárkire! :)


Naponta már csak 5-ször szopik, sokan már végigalusszák az éjszakát, de legalábbis 6 órát egyben alszanak az első felsírásig. Tud ilyeneket, de szeret gyakrabban enni! :)
Könnyes sírással jelzi fájdalmát, félelmét, vagy ha magára van hagyva és "unatkozik". Pontosan!
Látszik, hogy örül az érintésnek, és így azoknak a játékoknak, amelyekkel a testét megérintjük. Imádja, és közben vigyorog, mint egy tejbetök! :)






A fürdős képek a telefonomon vannak!

Egy éve... és már 4 hónapos!

Húú, milyen izgulás volt az egész napom, hogy hogy kezdődik a másnapom! :) De este beadtam a derekam, megcsináltam a tesztet! Igaz, hogy majd kigúvadt a szemünk Apával, de ott volt a halvány második csík! 100-szor is megkérdeztem, hogy biztos, hogy látja? Nem csak én képzelem oda?! :) Nagyon boldogok voltunk, és vagyunk még most is! :))
Másnap egy újabb teszt, amin már láthatóbb volt!
Arra is emlékszem, mennyire mindegy volt, hogy fiú lesz-e, vagy lány! Egyfolytában az októberen járt az eszem, meg azon, mikor láthatom először Őt az orvosnál? Aztán, hogy mikor tarthatom a kezemben?

Írhatnékom van, de nem tudok írni, mert nem engedi a blogger!!!!!!!!!!!!

2010. február 23.

Postás Bubu

Thomas és Bob után megérkezett Bubu the Postman! :D
Egy hete felszáll Postás Bubu a motorjára, felveszi a csomago(ka)t, és tolja maga előtt! Ha megérkezett a pontos címre, becsöngett, hogy "Csingling". Mikor kijön a címzett, Anya, átnyújtja a csomagot, és bemutatkozik, hogy "Postás Bubu"! Majd szépen elköszön, és viszi tovább az aznapi dobozokat! :)
Zabálni való! :)

2010. február 19.

Vegyes

Köszi Melus, vettem be gyógyszert, meg garbó, és meleg tea, és már sokkal jobban vagyok! :) Csak épp a nátha... Ezzel (még) boldogulok!

Ez már a második hete, hogy nagyrészt egyedül vagyok a gyerekekkel (értsd: reggeli kakaókor már nincs itthon Apa, fürdéskor még nincs), de nem olyan rossz! Nem mondom, hogy kipihent, és üde vagyok, csillog
minden, és rend van, de megvagyunk! :) Jó, hogy Anya átjön, vagy elviszi egy kicsit Bubust, meg hogy Ildike is minden héten edzi magát nálunk! Köszönöm!!! :) Ííídi, meghálálom, ha már itt lesz Zalán! :)

Zalánról még nem nagyon ejtettem szót, csak Bubu szülinapján írtam burkoltan, hogy nem egész létszám volt! Ő az új jövevény, akinek már csak kb 5 hete van anyukája pocakjában (március vége-április eleje)! :)


Már megkapta a kinőtt ruhácskákat, és lassan válogatom Neki a 62-eseket is, mert Emmának már annyi van, hogy nem tudok ennyit ráadni! :D
Tegnap előtt elővettem a kapott kisruhákat is, hogy megnézzem, 68-asból mit kell venni... Hát kb semmit! Tizenx hosszú, és tizenx rövidujjú body, és ezek csak azok, amiket kaptunk, Bendikéjét még meg se néztem... Kisruha, kisszoknya... Tündéri lesz bennük! :) Szegényre tegnap már ráadtam egy nyári kertésznadrágot a harisnyára, meg bodyra, hogy legalább egyszer legyen rajta! :D

2010. február 17.

"Maszkabál"

Kicsi nyafi jön...
Apa még mindig nincs itthon :(((, tegnap is negyed 9-kor ért haza, ma sem fog korábban. Én meg hogy nehogy unatkozzam, megbetegedtem! Miért most????????????? Úgyhogy egész nap maszkban nyomom, mintha farsang lenne. De a gyerekek jót mosolyognak rajtam legalább! Azt se tudom, mit vehetnék be, mert tök rég fájt a torkom, meg köhögtem... Lidocainos cuccok kilőve, mert allergiás vagyok rá...
Ennek következtében be vagyunk zárva, mert így nem megyek ki, Bendike meg túl van pörögve! Mondjuk most Mamiékkal van már másfél órája, így van egy szusszanásnyi időm, de nem sok, mert közben meg felébredt Emma...
Megyek, sipítozom magamban! :)

Csak egy Anya?

Zsutól kaptam, nagyon tetszik! :)


Csak egy Anya?

Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása. A nő hezitált, nem igazán tudta, hogyan határozza meg a munkáját.

Úgy értem -magyarázta a hivatalnok- van munkája, vagy csak ...?

''Persze, hogy van munkám,"- csattant fel a nő, "Anya vagyok."

''Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó!"- hangsúlyozta a hivatalnok.

Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszercsak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban.

A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint:

"Hivatali Vallató" vagy ''Városi Nyilvántartó".

''Mi a foglalkozása? "-kérdezte.

Mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom, csak úgy kibuktak belőlem a szavak.

''Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.''

A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall.
Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat.
Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.

''Megkérdezhetem, "-kezdte a hivatalnok érdeklődéssel- "Pontosan mit csinál ezen a területen?"

Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:

"Továbbképző kutatómunkát végzek, (amit az anyák nem,) laboratóriumban és terepen (általában úgy mondom a házban és a házon kívül).
A főnökömnek dolgozom (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak), szereztem már négy elismerést (mind lány).
Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani? ) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz).
De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz.''

A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz.

Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim : 13, 7 és 3 évesek.
Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti
modelljét (6 hónapos kisbabánkat), amint egy új hangmintát tesztelt.
Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára!
Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb
az emberiség számára, mint "csak egy másik Anya''.

Anyaság!

Micsoda nagyszerű karrier! Különösen, ha egy cím is van az ajtón.

Akkor a Nagymamák "Vezető tudományos munkatársak a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén '',
és a Dédnagymamák ''Ügyvezető tudományos munkatársak"?

Szerintem igen!!!

És hiszem, hogy a nagynénik "Tudományos munkatárs-helyettesek".

Ha gondolod küld el ezt egy másik Anyának, Nagymamának, Nagynéninek, és más barátoknak, akiket ismersz.
Legyen kevesebb problémád, több örömed, és csak boldogság kopogtasson az ajtódon!
Légy kedvesebb mint kellene.
Mindenkinek, akivel csak találkozol meg kell vívnia a saját harcát.
Sosem tudhatod, hogy egy perc vagy egy pár őszinte szó mikor befolyásol egy életet.

2010. február 16.

Bendike 26 hónapos

Újabban maga öltözködik.

Kezd mondatokban beszélni.

Emmával hol így (jól - pl. simogatja, ha sír), hol úgy (rosszul - pl. megpofozza) viselkedik.

Szerepjátékozik, és elmeséli, ha valami érdekes történt, vagy sírt (tök más hangon előadja, még azt is, hogy mit mondott, amikor az eset történt).

A rajzolás mostanában abból áll, hogy kitépkedi a lapokat a füzetéből. Ha éppen nem, akkor vonalakat rajzol, és megnevezi, pl. porszíjjó.

Imád Mamiéknál aludni, eldönti, hogy Ő márpedig megy Velük/marad náluk, senki nem hívja, mégis ott alszik :D

Evése nagyon változó. Van, hogy egész délelőtt csak régcsékat eszik (megszerzi a pult tetejéről, mikróról, vagy ahol éppen ráakad, ennek nagyon nem örülök, de ha a "jó reggelt"et előbb megtalálja, akkor lőttek minden szendvicsnek. Ilyenkor este egy óriás zabál! És van az az eset, amikor Ő követeli az ennivalót, mikor még ki sem keltünk az ágyból (rendes gyerek, hétvégén MINDIG Apájának az arcába dugva a sajátját tájékoztatja, hogy "Apa, husi! Nyamm-nyamm!" És akkor az apaszív meglágyul, és már kint is van az ágyból! :) <3), vagy épp vminek a kellős közepén vagyok! De akkor nagyon nincs ideje várni, kiabálja, hogy "TOJÁÁÁS!!! TOJÁÁÁS!!!", mintha két másodperc lenne rántottát csinálni... Húúú, most tésztás husit kér... folytatom majd. Nem is tésztáshusi, hanem KÓÓÓBÁSZ!

Az ágyából még mindig nem tud kimászni, az utazóágyból viszont igen. (ez csak a nagyszülőknek -lehet-probléma) Próbáltam már Katáéknál nagyfiús ágyban altatni, de nagyobb sikere volt annak, hogy lemászhatott belőle, mint annak, hogy ottmaradjon, és egy szobában aludjon Vikivel.

A "Hull a pelyhes"t még mindig előszeretettel énekli, egyre több hangot talál el! :)

Újra Verdák lázban ég, de most már kommentálja is a történteket! Zabálni való olyankor! :)

A bújosság is most jött ki rajta, a napokban egyre többet bújik a lábamhoz, ha este már az ágyban fekszünk, a mellkasomra hajtja a fejét, vagy odahúzza az arcához a fejemet, és puszit kér, vagy épp megsimogat! Jajj, de szeretem! :)

Nagy esélyt látok rá, hogy megtanul elpakolni magaután! :) "Rende Baba!" Irtó büszke volt magára, miután elpakolt mindent tegnap a szobájában! :)

Több nem jut Róla eszembe, amit még nem említettem volna! :)

Ezt hívja mosolygásnak! :) (Emma, ha nagyon mosolyog, nincs igazán nyitva a szemem)

Zsivány

Papival


Mamival és Papival

Emma első átfordulás egyedül :)

2010. február 14.

Valentin

Meluséknál láttam ezt, szerintem nagyon jópofa!

Mi nem tartjuk Apával, szerinte ez egy kötelező dolog, mint a Nők napja! De nem értem, mert Amerikában tök nagy ünnep(?), és Ő mégse szereti?! Azt hiszi az ember, hogyha ott nő fel, valahogy beleivódik. De nem! Mindegy! Valahogy mégis megünnepeltük, csak tegnap este! Bendus Mamiéknál aludt, mi meg kettesben nyúlburgert (nem röhög) ettünk, DOBOZOS sörrel (most sem röhög)! :D Ritka, hogy csönd van vacsi közben.
Este meg filmet néztünk!

Boldog Valentint Mindenkinek!

2010. február 12.

Valaki fejtse meg!

Tegnap küldtünk üzenetet Mamiéknak. Kérdezem Bendit, mit üzen? Elmondja, hogy Maminak mit írjak, majd kérdezem, hogy Papinak? "Tojás"
Már másodszorra Tojásozza le Őt! De hogy miért??? :D

2010. február 10.

Bendike elindult a mondatok mezején :)

Vasárnap: "Emmeg, Anya!" (a maradék kajáját)
                "Feküdj le, Anya!" (este, amikor Neki kéne...)
(Ilyen parancsolgató lennék? :D)

Hétfő: "Mit szólsz, Anya?" (a dohányzóasztalról a fotelbe ugrálás közben)

Szerda: "Hiánygyos, Mami! Gabi Mami!" (síelnek Papikával, aki mostabában Tojáska is szokott lenni! ?????)

2010. február 8.

Emma





Imádom, hogy nem egyformák a szemei! :)

Nagy dolog!

Igen, igen, sikerült a bilibe! :)))
Ma nem igazán jeleskedett a bili használatával (lévén, hogy hétfő van, takarítós nap), és pelust se akart felvenni, de AZ odament! :) Édes pózt vett fel mellettem, gyorsan megkérdeztem, kell-e, és szaladtunk! :D Direkt egyedül hagytam, szöszmötölt egy kicsit ülve, majd boldogan felugrott! :)
Milyen boldog pillanatok ezek Nekünk! :)

2010. február 6.

Töprengés

Tegnap este Andrissal azon gondolkoztunk, milyen lenne az életünk, hogyha a korosztályunknak "megfelelő" életet élnénk?! A baráti társaságban senkinek nincsenek gyerekei, férj/feleség se. Párjuk van, de ott nem a családalapítás a téma...
De elképzelni se tudjuk, mert olyan jó, hogy vannak!!! :)

Dolgoznék.
Utazgatnánk télen-nyáron.
Lakásban laknánk.
Moziba járnánk.
Bulizni/társaságba járnánk minden héten.
Rendszertelen életünk lenne.
Biztos, hogy nem sokszor álltam volna a konyhában.
Bla-bla-bla!

Ehelyett:
Gyed
Nyaralás
Kertes ház (minél nagyobb kerttel).
Apa jár moziba, és inkább Ő jár társaságba is.
Fél 8-kor fürdetés, 9-kor altatás, 11 körül már mi is az igazak álmát alusszuk.
Próbálok minden nap főzni.
...

És ez sokkal, de sokkal jobban tetszik, akármennyire is fiatalok vagyunk! Mindig arra gondolok, hogy mi majd akkor fogunk utazgatni, amikor a barátaink a szaros pelenkát cserélgetik, és a hasfájásos gyerek mellett éjszakáznak! :) És lehet, hogy egyszer együtt megyünk bulizni?! :D 

2010. február 5.

Hosszú napok, regélés :)

Elkezdődött a február, és Apának (sokkal) többet kell dolgoznia! :( Ami azt jelenti, fél 8 körül megy el, és 7 előtt nem ér haza! :( Tegnap pl 10-kor ért haza, na jó, boltban is volt, de fél 9-kor indult el a cégtől! Szóval kicsit fáradok! Ma már fél 6-kor felkeltem, szopi, fejés(!!!), és ebéd készítés... Én se vagyok normális! :D És csodálkozom, hogy fáradt vagyok már 7-kor! Fél 8-kor már kész volt a tojás leves, meg a tepsis krumpli, ami nagyon jó sikerült (szerintem)!

Emma egy kis tünemény, Bubu pedig az ellenkezője! :) Legújabb szórakozása, hogy leugrik mindenhonnan! Dohányzóasztal, szék, kisasztala, MOTOR!!!, kanapé (ugrál egyikről a másikra...)! Nehogy nyugiba legyek 2 percre! :)

Emma annyira jó, hogy néha észre se veszem! Tegnap kicsit fájt a pocakja(?), de az ölembe félig ülve simán elaludt, szóval lehet, csak én kellettem Neki!

Bubukánk pedig szobatisztásodik!

Na, ezeket tegnap írtam. Folytatom! Össze-vissza, ami eszembe jut, és eddig nem írtam!

Szóval Bendike csak -10 és -20 fok között szeret bilibe pisilni! Más bent is nagy pulóverben, Ő meg egy szál bodyban, még zoknit is nehezen lehet Rá felhúzni! De, legalább a 75%-a bilibe megy a dolgoknak! Hurrá!!! :) A nagydolgot még nem érzi, vagyis érti, hogy előtte kell szólni, mert szól, csak közben! De majd belejön! :)
Amúgy úgy van a menet, hogy szól (bili, pisi!!), vagy kérdezem, kell-e, zsupsz a bilire, kész, kurjant, felemeli a bilit, elviszi a wc-hez, kiönti, lehajtja a wc tetejét, és lehúzza a wc-t!!! Volt értelme nyitott ajtóval pisilnem! :D
Szeret mindent elmesélni, nagyon édes hanggal, és arccal! Hűen visszaadja, hogy pl. mi történt Mamiéknál, ki, mit mondott, a maga nyelvén! :)
A becézgetése már odáig jutott, hogy Emmáéka :D
Imád az evőeszközös fiókban rendetrakni (kupit csinálni).
Emmábabáját elaltatja, büfizteti, lefekteti a játszószőnyegre, ellátja, mint én Emmát! :) Zabálni való ilyenkor!
Meg amikor szövegel, és énekel! :) Próbálok majd videót csinálni róla.

Tegnap itt voltak a leendő szomszédaink (is)! Úgy érzem, nagyon jól megleszünk! :) A fiúk is! Érdekes módon Bendike nem kezdte el, hogy "Enyééém!!! Bubukáéééé!!!", amikor Bendegúz elkezdett játszani a játékaival, csak nézte mellőlem, és csöndben volt! Együtt motoroztak, olvastak, a végén még meg is szeretgették egymást! Lehet, hogy lesz kapu a kerítésünkön! :)
Adriennék is nagyon szimpatikusak! Jövőhéten újra találkozunk!

"Idika" is átjött, összeírtuk a listát, mit kell megvennie, és mit nem! Ma már be is vásárolt! :) Jó volt újra olvasni, hogy mennyi cuccal indultunk Apával a kórházba, hogy még az aprópénzre is gondolni kell ezekben az izgalmas, ismeretlen ismerős pillanatokban!

Apa tegnap is későn ért haza! Ma sincs még itthon, és nem is egyhamar lesz! Jövőhéten még el is utazik 2 napra. Majd csak lesz valahogy!

Ezt csak halkan jegyzem meg, mert még valaki rámküldi a gyámügyet: Bendikét megrázta ma az áram... Hogy? Csavart dugott a konektorba!!! Sírt, és mutogatta az ujjacskáit, hogy süt-süt!

2010. február 1.

Tudom, hogy egy csomó képpel adós vagyok, még a novemberi képeket se mutattam meg, amit Szilvi csinált Róluk! De, akinek kedve van, megkeresheti Emmát a honlapján, mert fent van, 3 kép is a galériában! :)

Havas képek

Tegnap

Ma

Umi-Emmá és társai

(Emi-brumi)
Bendike így hívja! :) De van, hogy csak Umikának! Kb 2-3 hete használja a -ka, -ke kicsinyítőképzőt: Mamika, Papika, Anyaka, Apaka, cumika, szánkóka, dugóka, Mamaka, Bubuka, stb. :)
Azt el is felejtettem írni, hogy 23 hónapos kora óta pedig a birtokos jelzőt! Enyém, kakaóm, kakim (takaróm), cumim, Babáé, Apáé, Anyáé
Legújabban valami jelzőt mond magára, vagy ránk! Persze mindenkinek van egy, ami állandó:
Apa - nyajom (majom) (NEM MI MONDTUK NEKI, Ő KEZDTE EL!!!)
Anya - szíp (szép) (persze az első, amit hozzám kötött, az a röfögés volt, hála Apájának! :D )
Emma - szíp
Mami - donojú (gyönyörű)
Papi - gonosz (ezt Mami tanította)

Legjobban azt imádom, hogy mindent megköszön! "KOSONOM, Anya!" Múltkor kértem Tőle, hogy dobjon ki valamit, a válasza: Kosonom, nem!
A másik ilyen kedves elutasítása az volt, amikor korán kelt, kértem, hogy nézzünk vmi mesét: "Baby, nem!" Bendi hív Babynek...
Két hete pedig már bukfencezni is tud! :)

De a legjellemzőbb Rá mostanában, hogy Ördögfióka! :) Tiszta Apája! Már ahogy rámnéz, tudom, hogy vmire készül, és repül is a favonat, az autó, a cumi, vagy mindegy mi, csak kemény legyen!
Ja, a cumi... Ezt sem írtam! Szülinapja előtt 2 nappal visszakapta! Annyira elkezdte rágni a körmét miután megszületett Emma, hogy nem láttam más kiutat, mint a cumit! És mostanra azt mondhatom, hogy rendeződtek a körmei, nem rágja mindegyiket, minden nap, tudja, hogy csúnya, ha tövig van rágva! Igaz, hogy a cumi így non stop a szájában van, de ez van! Arról majd leszokik a körömrágásról nehezebb szerintem!

Emmának ellenben nem kell! A keze sem! A cumit múlthéten próbálta Bendus újra a szájábatömni, de nagyívben repült ki! :) A kezétől meg öklendezik! Lehet, hogy más azt gondolja, hogy így akkor nem tudjuk majd semmivel se megnyugtatni, de nem is kell! Ha nagyon sír, akkor a háttérben az éhség, a büfi, a pelus, a szertegetés, vagy az álmosság áll! Amúgy köszöni szépen, elvan a járókában, vagy eszik, alszik, vagy a kanapén mellettem nézelődik! :)
5880 gramm, és kb 65 centi, eszméletlen iramban nő! :) A testére 62-es ruha kell, de a keze, meg a lába hosszabb! :) Nem vagyunk ehhez hozzászokva, Bendike komótosan haladt a növekedésben! Tudom, nem lehet összehasonlítani Őket!

Gyorsan letöltöm a képeket, mindketten alszanak! :)

Tisztaság? Minek az...?!

Egy két évesnek nincs nagy igénye a tisztaságra (még), így az se érdekli, hogy épp aznap volt kitakarítva...

Miket szokott csinálni?
- Egy doboz sót kiönt a szőnyegre!
- Két almát összecsap, de azért előtte beleharap az egyikbe, hogy jobban fröcsögjön!
- Reszelt sajtot eszik fel-alá járkálva a földszinten!
- Mosogatóporos dobozt odacsap a szőnyeghez, mert az milyen jó!!!
- Popsikrémet (a drágábbik fajtát) ken a pofijára, de a fele a kezén marad, és végigtapicskol mindent!
És még sorolhatnám!

Anya hol van ilyenkor? Vagy szoptat, vagy a nyakig kakis Kishugát mosdatja, és rakja tisztába... És a haját tépi!!!