Nem tudok másként gondolni erre az egészre...
Jött, látott, győzött... :) Reméljük, mert még csak ezt tudunk! Nagyon kis mini, a mi kis Legkisebbünk! 4 hetes és 1 napos :)
Hogy mit érzek?! Kavarognak a gondolatok, a kételyek, a félelmek a fejemben... Boldog vagyok, de nagyon félek, mit fogunk csinálni 3 kicsivel, mert nem lesz könnyű, valljuk be! :)
De ha Rájuk nézek, a két nagyra :)) (ezt annyira furcsa leírni), csakis jó lehet! :) Minden!
Pár napja éreztem, hogy itt valami "nincs rendben", de nem gondoltam, hogy ezek AZOK a jelek! (savas voltam, hányingerem lett egy csokitól) A gyerekek két hete "megkattantak"! Bubu rágja megint a körmeit, Emma toporzékol, hisztizik mindenért, pont mint a bátyja tette, mikor Ő jött... De ez mind most áll össze!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése