2012. január 5.

BÚÉK!

Egyik idei fogadalmam, hogy ha nem is érem magam utol a blogolásban, de nem hanyagolom ennyire, és folytatom a jelenben! Remélem, menni fog! :)
Ha rászánom magam, Bendike 2 nap a héten bent fog aludni az oviba, csak ehhez még be kell szereznem a felszerelést, megbeszélni az oviban újra, és venni egy nagy levegőt, hogy még jobban elszakad tőlem. :)
Épp ma mondták, hogy egyik kislány bárányhimlős. Sóhajtottam egy nagyot, hogy jaj, de jó, végre elkaphatja. Majd fél perccel később leesett, hogy akkor valószínű Anna is el fogja kapni... Tavaly úgy reménykedtem, jobb lett volna akkor. Most várunk. A síelés nagyon jól megy Neki. NEm vagyok elfogult, vagy de? :D De más is látja, hogy ügyes! Míg más minden felvonózáskor elesik, Ő még bohóckodik is közben, guggolva megy fel, ha párban csúsznak egymás után, inkább Ő van hátul, mert még elhagyná a másikat! :)
Emike pelus nélkül van egész nap, délutáni alvásnál is leveszi magáról (pejus nem), úgy kell visszacsempészni Rá, miután elaludt. Ügyesen elintézi egyedül a dolgát, igaz, néha le kell törölni a WC deszkát, mert félremegy egy kicsi, mikor kiönti a bilit, de ez bőven belefér. Kezd mondatokat alkotni, megzabálom, mikor magyaráz :) Valamiért hátul tagad (Panki alszik nem), pár betűt összekever (pakusz-krampusz, pikulás-mikulás, taka-gatya/kacsa), de olyan bájos! :)
Pankus nagyon társasági lény! Végtelenségig bír sírni (gondolom ezt senki nem hiszi el, de tényleg), de amint felé hajolunk, hozzászólunk, énekelünk Neki, megnyugszik, és mosolyog. Teli szájjal vigyorog, egy grimasszal kezdi, majd hatalmas mosoly :) Minilány. Na nem hosszra, hanem súlyra. Hosszra annyi, mint a Nagyok voltak ennyi idősen, csak a 60 centijéhez 5190 gramm.

Jövök majd a tavalyi összegzéssel! :)

1 megjegyzés:

Zsebi írta...

Az én legkisebb gyerekem is hasonlóan "keskeny" testalkatú :) Királylánynak születtek :):):)

Emma ifjú korához képest szépen beszél, van, aki ilyenkor még egy kukkot sem tud.

Bendinek meg sok sikert a síeléshez, tényleg már nagyfiú. Szerintem az oviban alvással sem lesz semmi gond, sokszor jobban alkalmazkodnak, mint mi :) (én sírtam az első nap otthon...ciki)