2009. március 3.

Első UH!!!

Vasnáp este óta nagyon fájt a hasam, hétfőn este már egy kis barnát is odaképzeltem, így reggel felhívtam a dokit, hogy ez mi lehet?! Mondta, hogy délre menjek be, megvizsgál! Gondoltam én már mindenre a két nap alatt! Méhen kívüli, elment, stb.! De nem! Ott volt!!! Igaz, nagyon parányi, de ott van, és a miénk!!! Már most imádom!

A papíron ez van:
Az uterus üregben 4 mm-es petezsákra susp. képlet ábr. CL a bal oldalon. A kismedencében körülírt kóros terime nem látható.
A szülés várható időpontja: 2009.10.31.

Halloween... Valahogy az ismert dátumokat nem tudom elkerülni! Na jó, itthon nincs akkora keletje (még), mint Amerikában!


Amikor olyanokat olvasok, hogy azért nem akarnak második gyereket, mert nem fogják tudni ugyanúgy szeretni, ahogy az elsőt, nem értem őket... Nézzenek rá Szemük fényére, gondoljanak arra, amikor a nyakukba másznak, átölelik, puszilják Anyát! Na, ebből a csodálatos érzésből dupla adagot kapnának, ha lenne másik is!!! Vagy akár a kedves kis mosolyból, egy nézésből, vagy csak egy szóból, ami a kutyát utánozza, de nekünk mondja! Ilyenkor éjjel-nappal ölelném, puszilnám Bendit! És csak arra tudok gondolni, hogy két év múlva én leszek a legboldogabb Anya a Világon, még ha két kis Ördögfiókám is lesz! Na jó, befelyezem az ömlengést! :D



Dokihoz Apa (enyém) is elkísért, mert Bendut nem tudtam hol hagyni. Utána felmentünk hozzájuk, hogy megebédeltessem, és utána aludjon az autóban, meg otthon. Persze ebből nem lett semmi... Evett, de nem sokat! A kutya jobban tetszett Neki, az autóban elaludt, de otthon fel is ébredt, és nem volt hajlandó visszaaludni, csak nagy nehézségek árán fél 4-kor...

Az utcán találkozunk Hankáékkal, és meglepődve láttam, a nagynénijét megsimogatta, nem püfölte, mint minket! Tartaná meg jó szokását, és alkalmazná rajtunk is! :)

Fél 5-kor felkeltettem, mert különben nincs este alvás, meg itt volt már Nagymama is! Olyan édesen aludt, alig akart felébredni!
Most meg várom Apát, hogy hazaérjen a céges vacsiról...

Nincsenek megjegyzések: